A csongrádi borvidék a Tisza alsófolyása mentén fekszik a Tisza jobb partján, közigazgatásilag Csongrád megye része.
Teljes termőterülete 14311, ha amelyből 2595, ha I. osztályú 8474, ha II. osztályú értékelést kapott. A szőlőültetvények területe azonban mindössze 1770 ha. A borvidék 4 körzetre oszlik.
Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely
Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz.
Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés.
Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsna, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II osztályú határrészei.
Éghajlata szélsőségesen kontinentális, csapadékszegény. Évi hőösszege, napsütéses órák száma magas 2050-2100 óra évente. A sok napfény és a magas hő összeg segíti a jó beérést, a cukorképződést. Ez az ország regionálisan egyik legmelegebb borvidéke. A termesztésbiztonságot nagymértékben rontja a téli fagyok gyakorisága.
Talajai tiszai eredetű mészben szegény hordalék talajok kovárványos savanyú homoktalajok és tiszai eredetű fekete földek, részben dunai eredetű, szél által áthalmozott, meszes homokok helyenként lösz és lösszel kevert homoktalajok. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények.
A Csongrádi borvidék szőlőinek valamivel több, mint fele fehérborszőlő. Az Olaszrizling 180 ha-on, a Kövidinka 196 ha területen, Kunleány 89 ha-on, terem. A kékszőlő fajták közül túlnyomó a Kékfrankos és a Zweigelt. A legleterjedtebb fajták egykoron a Kadarka, Kövidinka, és az Izsáki sárfehér voltak. További hagyományos fajtái a Piros szlanka, Ezerjó, Pozsonyi fehér.
A csongrádi borok általában közepes, vagy magas alkoholtartalmú, és érett szőlőből készítve alacsony savtartalmú italok. Bár igazi árubor mennyiségű csúcsborokról itt nem beszélhetünk, de az elmúlt 100 év során megvoltak ennek a térségnek is a maga híres borai. Ilyenek voltak a Pusztamérgesi Olaszrizling, a Csongrádi Kadarka, a Csongrádi Cabernet.
A Hajós-Bajai Magyarország egyik legfiatalabb borvidékeinek egyike, hivatalosan az 1998-as évtől kezdődően nevezzük így ezt a bortermő vidéket. Csodálatos pincesorok épültek Hajóson és Császártöltésen. Kitűnő klímája és remek termőtalaja miatt régi tradíció itt a borászat, fehér- és vörösborok közül is kiváló tételek készülnek errefelé.
A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza közének déli részén ún. Bácskai-löszhát nyugati lejtőin terül el. Észak és Kelet felé átmenetet képez a homokos talajú Kunsági borvidék felé. Közigazgatásilag Bács-Kiskun megye része.
A Hajós-Bajai borvidék területe 14 874 ha. A szőlőültetvények jelenlegi nagysága 1681 ha, Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút, településeknek a szőlőkataszter szerint I. II osztályú határrészei tartoznak bele.
Éghajlata, klímaviszonyai a Kunsági borvidékhez hasonlóak. Szélsőségesen meleg a nyár, nagy hőösszeggel és napbesugárzással, a tél kemény. Ez a régió is Magyarország legmelegebb területeihez tartozik, amely egyben országosan az egyik legnagyobb óraszámú napbesugárzást is kapja. Az éves csapadék mennyisége kicsi 500mm alatti, de viszonylagosan száraz klímáját a szőlő jól viseli. Fagyveszélyezettsége télen és kora tavasszal is jelentős.
Talajviszonyai a Kunsági borvidékénél kedvezőbbek. A Bácskai löszháton a Duna folyóvízi üledékeire 1-3 m vastagságban települ a lösz. Löszön és löszös homokon kialakult talajai nagyobb arányúak a lepelhomokos területekhez viszonyítva, mint az említett másik borvidéken. Az itt megjelelő talajok jórészt löszös vályogtalajok és mészlepedékes csernozjom (feketeföld).
A fehér borszőlőfajtákkal betelepített terület mintegy kétszerese a kékszőlő területeknek. Legnagyobb területen terem a Kunleány és a Cserszegi fűszeres, azután a Chardonnay, Irsai Olivér, Királylányka, és a Rajnai Rizling következik. Kékszőlő területek legfontosabb szőlőfajtája a Kékfrankos, és a Zweigelt, a Cabernet Sauvignon és Franc. A vidék hagyományos fajtái az Ezerjó, Izsáki kövidinka, Mézes fehér, kékszőlők közül a Kadarka.
A talajviszonyok következtében a régió fehér borai viszonylag lágyak, savszegények. Ezt a lágyságot sikeresen kompenzálják a vörösborok adottságai, amelyek közül néhány a hegyvidéki borokkal is összevethető minőséget képvisel. A térség legmagasabbra értékelt borai vörösborok, annak ellenére, hogy a cabernet fajták viszonylag kis mennyiségben vannak jelen.
A Duna Borrégió, az Alföld, és egyben Magyarország legnagyobb borvidéke. Neve félrevezető ugyanis nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található csak Tiszaföldvár térségében Nyúlik át a Tiszántúlra. A borvidék része a szoros értelembe vett kiskunsági homokvonalat, a Pesti síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget, és a jászsági löszhátak is. A hatalmas kiterjedésű borvidék közigazgatásilag, Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, és Heves megyékhez tartozik.
A Kunsági borvidék területe hazánkban a legnagyobb: 103 863 ha, ebből azonban csak 1436 ha I. osztályú és 26 196 ha II osztályú. A szőlővel betelepített területek nagysága 29 544 ha.
A Közép-Alföld éghajlata a szőlő tenyészidőszaka folyamán változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró napsütéses nyár és hideg száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napsütéses órák száma. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék megperzselődése és hőütése. Csapadékszegény régió, sokéves átlagban mintegy 100 mm csapadékhiány mutatható ki. A borvidékek közül itt a legrosszabb a termelési biztonság.
Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog és agyagtalajt helyenként vékony lepelként fedi a homok. Vannak világos humuszban igen szegény sülevényes futóhomok területek, de vannak humuszban és tápanyagban gazdagabb lösszel keveredett sötétebb homoktalajok, valamint tiszai eredetű savanyú homoktalajok is.
A borvidék hagyományosan fehér borszőlő fajtái a Kövidinka, Izsáki fehér, Piros szlanka, Ezerjó, és Pozsonyi fehér. A vörösborszőlők hagyományos fajtája a Kadarka.
Bár a talajadottságok alapján az itt termő boroknak kivétel nélkül lágyaknak kellene tartanunk, mégis jócskán akad kivétel. Az Izsáki sárfehér pl. kitűnő pezsgő alapanyagokat szolgáltat, savtartalma erre alkalmassá teszi. A borvidékről palackozott borok ma még nagy átlagban ritkán érik el a magasabb minőségi kategóriákat.
A Duna borrégió Magyarország legnagyobb borrégiója a Duna és a Tisza közötti területen. Három összefüggő, közel hasonló adottságokkal rendelkező borvidék alkotja: a Csongrádi, a Hajós–Bajai és a Kunsági. Nagyrészt síkvidéki területen fekszik. Jellemző talaja a homok és néhol a lösz, illetve a Hajós-Bajai területen a lepelhomokkal fedett erdőtalaj. Éghajlata kedvez a szőlőtermesztésnek, de gyakoriak az időjárási szélsőségek. Korábban könnyű homoki borairól ismerték, napjainkra azonban komolyabb vörösborok is születnek a vidékeken.
