Nemzetközi kísérlet részeként Magyar és szerb kutatók, valamint a Koch Borászat együttműködésének köszönhetően április elején új, organikus vegyszermentesen is művelhető szőlőfajtákból álló ültetvény hoztak létre a Hajós-Bajai pincészet borotai birtokán.- írja a Gusto.
A fajtagyűjtemény, amely génbank és bemutató kert is egyben, lehetővé teszi az új, rezisztens szőlőfajták megismerését és megfigyelését az Alföld agroökológiai körülményei között.
Magyarországi borászatnál most első ízben hoztak létre ilyen nagyszámú rezisztens szőlőfajtából álló mintakertet: az összesen 33 fajtát tartalmazó gyűjtemény két kutató – Dr. Kozma Pál, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének osztályvezetője és Dr. Petar Cindrić, az Újvidéki Egyetemhez tartozó Karlócai Szőlőtermesztő Intézet munkatársa – több évtizedes munkásságának legjobb fajtáiból és fajtajelöltjeiből áll.
A szakemberek több mint egy éven át dolgoztak a projekt megtervezésén és az ültetési anyag előkészítésén. A két kutató személyesen is jelen volt a borotai mintaültetvény telepítésénél, és a jövőben is figyelemmel kísérik a növények fejlődését, viselkedését.
A gyűjteménynek otthont adó Koch Csaba régóta elkötelezett a betegségeknek ellenálló, vegyszermentesen művelhető szőlőfajták iránt.
„Hiszek az egészséges szőlőkben, borokban, hiszem, hogy a környezettudatos lét következő fokozata, hogy ne kelljen permetezni a növényeket. Azért hoztuk létre ezt a gyűjteményt frekventált helyen, a birtokközpont mellett, mert közkinccsé akarjuk tenni”
– állítja a hajós-bajai borász, aki a rezisztens, nagy termésbiztonságot adó, minőségi szőlőfajták nemesítésére irányuló fajtakísérletekben már évek óta együttműködik a Pécsi Tudományegyetemmel.
Egyrészt mikroparcellákon neveli a kutatóintézet fajtáit, másrészt 30 hektáron, kémiai növényvédelem nélkül termeszt két rezisztens borszőlőfajtát, a Bácskát és a Pannoniát.
A rezisztens szőlőfajták ellenállóbbak a különböző betegségekkel és kártevőkkel szemben, így csökkenthető illetve teljesen el is hagyható a növényvédelmi vegyszerek használata. Ez a tulajdonság azért fontos, mert a hagyományos szőlőfajtáknál a betegségek és kártevők elleni védekezéshez gyakran vegyszerek használata szükséges, amelyek környezeti és egészségügyi kockázatokkal járhatnak. A rezisztens szőlőfajták fejlesztése és termesztése ezért egyre népszerűbb az egészséges élelmiszerek és a környezetvédelem iránt érdeklődő fogyasztók és termelők körében.
Közismert rezisztens csemegeszőlő és borszőlő fajták: Teréz, Esther, Nero, Palatina, Fanny, Moldova, Pölöskei muskotály, Panonija (Castellum), Ister (Bácska) Flóra, Lidi, Angéla, Vénusz, Bianca, Zala gyöngye, Medina.
Forrás:gusto.hu
A szőlőtőkéken sok károsító élősködik, köztük apró élőlények (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek), rovarok és a gerincesek (madarak, nyulak, őzek, rókák stb.). Az ivaros szaporítás során a növények rezisztenciája kialakulhat. Azonban a szőlő nagyüzemi termesztése magával hozta a szőlő monokultúráját (ivartalan szaporítás), ahol az élősködők felszaporodtak, és a biztonságos fürttermés érdekében kémiai anyagokkal kellett azokat elpusztítani. Az erősen ható növényvédőszerek megvédték a szőlőt a károsítóktól, de ezzel párhuzamosan megzavarták a szőlő életterét (ökoszisztémáját) és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Az ember így árt a természet harmóniájának és önmagának. Ezekből adódott az ellenálló szőlőfajták termesztésének szükségessége. Biokontroll Hungária
